Amikor l�tjuk �ket az �ce�nban, elpuszt�thatatlannak t�nnek. A h�m ork�k t�mege az 5 �s f�l tonn�t is el�rheti, �s gyakorlatilag b�rmit megesznek; halakat, l�basfej�eket, pingvineket, f�k�kat, delfineket, s�t, m�g b�ln�kat is megt�madnak.

A tenger minden kincse rendelkez�s�kre �ll, �gy a gyilkos b�ln�knak, melyek jobban hasonl�tanak a delfinekhez, mint a b�ln�khoz, szinte semmit�l sem kell tartaniuk. Kiv�ve att�l az egy teremtm�nyt�l, melyet �k maguk sosem fogyasztottak: az embert�l.

A v�z kezd egyre vesz�lyesebb� v�lni a gyilkos b�ln�k sz�m�ra, �s ez �gy van az �szaki-sarkt�l a d�lsarki tengerekig. A Washington �llambeli Pudget Sound t�rs�g�ben az elm�lt 5 �vben 20%-al cs�kkent a b�lnapopul�ci�; ennek k�sz�nhet�en a korm�ny k�nytelen komolyan fontol�ra venni a faj hozz�ad�s�t a vesz�lyeztetett fajok list�j�hoz.

Rejt�lyes orkapusztul�s

A tud�sok sem tudj�k pontosan, mi t�rt�nik a pudget soundi popul�ci�t alkot� 3 orkacsapattal. Az �llatok sz�ma 5 �v alatt 97-r�l 78-ra cs�kkent, �s csak a tavalyi �v folyam�n 7 p�ld�ny pusztult el.

"Az a legijeszt�bb, hogy olyan �llatokat vesz�t�nk el, melyek a legeg�szs�gesebbnek kellene, hogy legyenek" - mondja Hawks-Johnson a washingtoni egyetem doktorandusza, aki el�tt m�g sok�ves munka �ll annak �rdek�ben, hogy megtal�lja a kardsz�rny� delfinek t�meges pusztul�s�nak ok�t.
"Nem csak az id�s p�ld�nyok pusztulnak el - mes�li.- A fiatal �llatok huszas �veik elej�n, szaporod�k�pess�g�k cs�cs�n t�nnek el."

Ez m�g nem jelenti azt, hogy a gyilkos b�lna, mint faj, kihal�f�lben van, de t�ny, hogyha ez a 3 orkacsoport ennyi gonddal k�szk�dik, jogosan agg�dhatnak a b�lnaszak�rt�k.

B�r a pontos ok m�g mindig nem ismert, az eddigi kutat�sok arra utalnak, hogy t�bb negat�v faktor jelenl�te kell a biol�giai domin�-hat�shoz.
A kardsz�rny� delfinek eset�ben az els�dleges "gyanus�tott" a cs�kken� lazac-szaporulat - a b�ln�k kedvenc eledele,- �s sz�mos, �vekre betiltott, ipari vegy�letekb�l sz�rmaz� m�reganyag.

M�reg a t�pl�l�kl�ncban

A t�pl�l�kl�ncba az elm�lt �vekben u.n. PCB-k, vagyis polikl�rozott bifenilek, valamint DDT ker�lt. Amrikai kutat�k m�r beazonos�tott�k ezeket a m�reganyagokat az elm�lt h�rom �v sor�n vizsg�lt fiatal lazacok szervezet�ben.
A koncentr�ci� el�g magas volt ahhoz, hogy k�rt tegyen a halak immunrendszer�ben, �s a m�rgez�s �tker�lhetett a t�pl�l�kl�ncon kereszt�l m�s �llatokra - k�zt�k a gyilkos b�ln�kra - is, melyek lazaccal t�pl�lkoznak.
Azt, hogy az emberre k�ros lehet-e a m�rgezett �llatok h�s�nak elfogyaszt�sa, m�g vizsg�lj�k a kutat�k.

Hawks-Johnson �vek �ta figyeli a b�ln�k viselked�s�t, �s t�bb megd�bbent� felfedez�st tett. Szerinte az �llatoknak egyszer�en nincs el�g �lelm�k.
A lazac-szaporulat egyes ter�leteken visszaesett, m�sokon teljesen kipusztult, ez pedig arra k�sztette a gyilkos b�ln�kat, hogy m�shol keressenek t�pl�l�kot.
Szerinte azonban ezt rossz helyen teszik az ork�k - a tenger alj�n. Ha nincs el�g lazac k�r�l�tt�k, akkor az ork�k t�bb m�lytengeri halat fogyasztanak, melyekben viszont magasabb a PCB-koncentr�ci�.
Ezen k�v�l hatalmas er�fesz�t�st ig�nyel t�l�k, hogy olyen m�lyre mer�ljenek, ahol ezek a halak �lnek - az energiabefektet�s pedig n�veli �tv�gyukat.
Egy feln�tt gyilkos b�ln�nak kb 150 kg t�pl�l�kra van sz�ks�ge naponta.
�sszegezve: az ork�k nem tal�lnak el�g lazacot, ez�rt nagy energiabefektet�ssel m�lyre mer�lnek a nem kiel�g�t� t�pl�l�k�rt, majd teleeszik magukat m�rgez� vegyszerekkel.

Hasznos b�lnatetem...

Az elpusztult ork�k maradv�nyaib�l a kutat�k rendk�v�l fontos inform�ci�kat vonhatnak, vagyis vonhatn�nak le.
Egy 2000 m�rcius�ban tal�lt tetemen p�ld�ul olyan bakt�riumfert�z�sre bukkantak, mely teljesen t�nkretette a gyilkos b�lna szervezet�t. A 22 �ves h�mnek sikeresen le kellett volna k�zdenie a fert�z�st, a tud�sok azonban arra a v�gk�vetkeztet�sre jutottak, hogy az elfogyasztott m�rgez� vegyszerek annyira t�nkretett�k az �llat immunrendszer�t, hogy az egyszer� megf�z�snak indul� betegs�get sem tudta lek�zdeni.
Sajnos, ez az egyetlen orkatetem, amit a kutat�k tal�ltak, �gy egyed�l erre tudj�k alapozni feltev�seiket.
Azt hihetn�nk, hogy orkatetemet tal�lni nagyon k�nny�, �m ezek nem j�nnek fel a v�z felsz�n�re.
A Csendes-�ce�n �szak-nyugati r�sz�n �l� kardsz�rny� delfinek olyan szigor� ellen�rz�s alatt �llnak, hogyha egy elk�borolt b�lna felukkan egy m�sik csapatban, azonnal azonos�tj�k.
Azok az ork�k, melyek a pudget soundi popul�ci�b�l hi�nyoznak, soha nem t�ntek fel m�shol, �gy azokat gyakorlatilag halottnak tekinthetj�k.

M�g mindig keveset tudunk a gyilkos b�ln�k viselked�s�r�l, �s a washingtoni egyetem �j kutat�si programja ezt az �rt hivatott bet�lteni. A tud�sok egyel�re egy kicsi, speci�lis "halkeres�vel" felszerelt, r�di�hull�mmal ir�ny�tott katamar�nnal k�vetik az ork�kat - a keres� megmutatja, milyen m�lyre mer�lnek t�pl�l�k�rt az �llatok.
Ez pillanatnyilag hasznosnak bizonyul, �m a kardsz�rny� delfinek t�len elv�ndorolnak �s senki sem tudja pontosan, hova.
A tudsok �lma egy olyan robotvez�rl�s� v�zi j�rm� meg�p�t�se, ami eg�sz �vben k�vetni tudn� az ork�kat.
Am�g azonban erre nincs lehet�s�g, addig csak a vesz�lyben l�v� �llatokat k�vet� kis katamar�nban, �s v�zalatti k�p- �s hangfelv�teleiben b�zhatnak...